Az idő derűsre fordult, Mintha mindegy lenne már, Megfiatalodnak a vénasszonyok, És kacag az öregedő ifjúság, A gyerekek tovább játszanak, A szülők lassan csitítják maguk, Mert odasereglenek mind a vágyak, Ahol kitárva áll a legtöbb kapu, És ha az…
Vakon elvakít , Ide-oda billeg, Van egy csaja : Hát jó neki... Odacsap a basszus, Georgia megijed, De tovább száll ; - Nem alszik az ihlet. Menj utadra Jack, Ne is gyere vissza, Soha többé! Ömlik a zaj, Hallelúja, angyal, Részeges a trombita, A zongora…
Azt hittem most majd minden megoldódik, És öltönyben fogadom a szép bókokat, De az Isten úgy látta hogy még korai, S nem váltotta valóra a szőtt álmokat, És próbálom meglátni a jót a rosszban, Addig keresem amíg meg nem találom, Mert persze eredetét minden…
A test hamar elmegy, Lelkem tovább él, Amit cselekedtem; Visszakapom még, És azt is tudom már, A létezés örök, Mert értelmetlen a halál, Ha utána semmi nem jön.
Mélyen dörömböl a bőgő a pincében, Idefönn magasan dúdol a szaxofon, Míg a függönyök úsznak vörös fényben, Üres a hely, egyedül én vagyok, Az ajtó felől áramlik be a nyár, Friss szellő legyezi a füstös falat, A zene is lassan elhalkul már, Körülölel…
Már csak az emléke él bennem, Hogy milyen is volt otthon egyszer : Kergetőzni vörös színekkel, Rúzsos szájt nézni tág szemekkel, Becézni, vagy csak ámulni rajt´, Ágyban leteperni a vágyat, Az álom tizenhat évesen, Folyosón forgolódott véresen, És…
Én valójában sajnállak bennetek, Elmaterializálódott emberek, S bár értelmét sokáig kerestem, Választ nem adott fölényeskedéstek, Most hogy a nyugati szelet lélegzem, És a szabad versenyt tapintom, Látom, hogy a tenger kéksége, Csak annak kék, ki pusztában…
Ne hallgass most másra, Csak a kalapáló szívre, Mi ütemét veri a muzsikának, Melyre minden élő szív ver, Táncolj, felejts el mindent, A láthatatlan dolgot ne lásd, Ki kevesebbet tud többet hisz el, S így elsiklik előtte a realitás, Megszületésed óta…
Ez az eső sosem áll már el, Ronggyá áztatja életem regényét, A betűk fekete góccá gyűlnek, Ha tűzre dobnám vele együtt égnék, Most sarokban a papír rengeteg, Tán egy nap majd kisüt a nap, És szobrot formálok belőle, Mikor a könnyek rászáradtak, És…
Éhen halok a megterített asztalnál, Vízben úszok s mégis kiszáradok, A hideg északi szélben izzadván, Külhonban is mindig itthon vagyok, Hívőkkel imádkozok pogány módra, Argóban becézek, nevetve sírok, Éjjel nem megy le a nap : süt zivatarba, S tönkre tesz…
De jó volna rendszeresen élni, Rituálékkal, szép tisztaságban, S nem állatként délig heverni, Vetetlenül káosz kuplerájban, De jó volna reggel kinyitni a kaput, És nagyot ásítani az ébredő réttel, Kislányomnak tanítani : - apu, Tudni mit szabad, és mit nem,…
Nyíladoznak a rügyek, Szívemet napfény járja át, Az ablak becsapódik hirtelen, Dalol a rét, hallgat a magány, Jóleső érzés tölti be testem, Mert érzem már közel járok, És már nem csak a fellegekben, Bizonygatom az igazságom, Két lábon a földön járva,…
Párizsba holnap beszök a tavasz, Szent György haván huncutan, zajosan, Mert kihajtják a téli vágyakat, Amikor a rügyek virágoznak, Habár tudtam előre : nem leszel ott, Csak ha rosszakarók is úgy akarják, Távol, Afrikába kergetett a sors, Most ott napozol, nem a Szajna…
Most szelíden játszik a citromhús, Kergetőzik a menta levéllel, A koktélom hűsíti a mélabút, Mi tovaszökik a körúti széllel, Lassan olvad a jég a pohárban, Számban lenyugszik szívnek csatája, Veled vagyok Te gyönyörű angyal, És fogja kezem Endre és Attila,…
Végre kisütött a várva várt nap, Kávé csurdogál nyelőcsövemen, Komótosan meghajol a tavasz, Feledve az elhagyott telet, A fák is majd lassan táncra kelnek, És dúdolják a régi dallamot, Kitisztul a város és az ember, A szem bezár, kinyílik a marok, A…
Már végképp majdnem feladtam, S beletörődtem az egyedüllétbe, De megállt a szépen lassan, Forgó hibák mókuskereke, Kimentem az erdőbe egyedül, S letüdőztem a tavaszi párát, Amint kitisztult a köd legbelül, Új célok nőttek álmom pázsitján, És…
Itt ősz hajam már nem kín, Sajgó vállam sem torz, Mert minden másnak tűnik, A Champs Elysés-n fiatalon, Ámulok és letérdelek, A fények fővárosában, Ezerszer áldva nevedet, Párizs, városok városa, Diadal ittasan fütyülök, Az íves sugárút közepén,…
Már megállíthatatlanul itt a nyár. A naplementébe döfi pallosát ; Míg sürgölődve a Latin negyedben, A Pont du Artes–ra tartok tavaszodván, Leülök a folyó partra, És csak nézem a hajókat, Beszél hozzám most a Szajna, Elnézem a kecses szajhákat, …
Dalol Párizs, dalol! Az északi remete hallgat, Álmélkodva nézi a várost ; Miként futnak sorsok egy pontba, Hazatértem. Az illatok, Az egész egésze virágzó, Az ámuló káprázatok, Szívemben napfénye lenyugvó, A sarkon egy braserie, A szomszédban új…